Nem megy ez a blogvezetés olyan gyakorisággal, mint szeretném...  :) De új évi fogadalmaim között volt ez is, hogy lelkiismeretesebb leszek. Mindenben.
Szeretném, ha végre kicsit lecsillapodnának a hullámok körülöttem, túl nagy kövek estek a kis "tavamban", de már látom célt.
A tavalyi évem összegezve szuper volt. Van 2 csodás férfi az életemben, akikre bármiben számíthatok, és a legjobb barátnőm, az örök menedékem. Karrier terén is sokat fejlődtem, csupán a tanulás terén bizonytalanodtam el. Akarom folytatni, de még a döntés előttem áll. Meg fogom hozni, napokon belül. Egészen eddig biztos voltam magamban, de most... Ismét elbizonytalanodtam.

Mit gondoltok a szerelemről? Fontos ez egyáltalán az életben? Nagyon sokáig féltem a gondolattól, hogy egyedül maradok. Szeretnék családot, hallani a gyerekeim nevetését és elindítani őket az úton. Ehhez szerelem kell? A válasz ösztönösen az, hogy igen. É még is máshogy érzem már. Hátráltat az érzés, fusztrál. Vagy talán ez akkor már nem is az? Pezsegnek bennem a gondolatok. Túl sokat gondolkozom megtörtént és meg nem történt helyzeteken, álmaimon. Idén ki fogok lépni az álomvilágomból. Felnövök. Félek tőle, de máshogy nem fog menni. Minden nap egy újabb lehetőség, életem nagy napja. Most még lelkem egyik felénél nyalogatom a sebeimet, de holnaptól feléledek. Ígérem. Magamnak... 

 

Meleg könnyeim gurulnak végig az arcomon,
Fájdalom itatja át mindegyik cseppet,
Koronázatlan királya vagyok gondolataimnak,
S te vagy az kit éppen kiheverek.

Szemeim égnek, s nem csitul a csatornák pörölye,
Csak hull a záporeső, s elárasztja mindenem!
Váratlanul hibádzik egy gondolatom,
Miben reád emlékezem,

Várnálak, hogy elmondhassam,
Nem jelentesz már semmit sem!
Kimondatlan szavak égnek az ajkamon,
S beleivódnak a szívembe,

De a múlandó perceidnek lejárt az ideje,
S kitörölni ugyan nem is,
De elcsitítani, nagyon igen!
Tudom, hogy elmentél, s vissza már nem jöhetsz!

Bár a szívem sajog, de ő tudja legjobban ezt!
S holnaptól újra ragyog a nap,
Feltámad hamvaiból, mint a főnix madár,
S elkápráztat téged is, mint megannyi tündérvirág!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.