Életjel
2010.10.07. 15:20
Régen írtam. Sosem voltam az ilyen dolgokban túl rendszeres... De végül mindig kimagyaráztam magamat, magam előtt. Most is, gondban voltam, napok óta szinte semmit sem aludtam.
Éreztétek már úgy, hogy egy karnyújtásnyira van tőletek a boldogság, de ha érte kapnátok szakadékba zuhannátok? Hát, ezzel én most pont így vagyok. Tudom mit akarok, de ha lépek felborítom az életem és senki sem lesz boldog. Épp ezért semmit sem teszek, csak hallgatok... Próbálom magam lefoglalni, erre sokszor jó megoldást nyújtanak az állatok.
Sajnos itt, ahol élek, nincs kis kedvencem. Vagy legalábbis nem a szó legszorosabb értelmében! :) Mindig is imádtam a medvéket, és most is van egy. Persze nem igazi, meg nem is plüssből. Még csak nem is medvés... De akartam egyet, és most van egy. Szeretem őt, nagyon. Játékos, de elhivatott, ha kell bárkit rendbe rak, néha végzetesen is komolyan vet véget dolgoknak... De vajból van a szíve. Sokat gondolok rá, de nem nehéz, ha az ember ilyen videókba fut bele...! Ezzel elérkeztem a mondandómhoz.
Talán csak saját szórakoztatásomra, de a rendszeresség kedvéért ha találok valami érdekeset ide felteszem. Jó lesz egy idő múlva visszanézni, régebben mi is foglalkoztatott. Gondolom vegyes lesz a kép.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.